MADÁSZSZ 2019

Adószám: 18185009-1-42
Bankszámlaszám: 10103104-54058000-01000003 (Budapest Bank)

  • Facebook Social Icon

KUTATÁSOK, FELMÉRÉSEK

Erőforrás- és igényfelmérés a MADÁSZSZ tagszervezetek körében, 2013

 

A kutatás célja 

A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) elnöksége elkötelezett tevékenységének helyzetadekvátsága, szükségletekben gyökerező volta iránt, és fontosnak tartja, hogy munkája a tagszervezetek megelégedését, valamint általában a terület gyarapodását, eredményesebb működését szolgálja. Ezt jelzi talán az is, hogy már a szövetség előzményének tekintető Civil Falu programot is rendszeres értékelő vizsgálatok kísérték, majd szövetségi 2003-as bejegyzését követően a MADÁSZSZ szervezetfejlesztéséhez illetve az ezidáig legjelentősebb projektjéhez (TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0136) kapcsolódóan – 2007-ben, és 2009/2010-ben – is készültek a szövetség munkáját, annak irányvonalait megalapozó szükségletfelmérések. Ugyan 2010-ben a tagság úgy döntött, hogy a szövetség vezetése centrális módszerrel történjen, ez azonban nem jelenti a szükségletekben gyökerező, a tényalapú működés iránti elköteleződésének feladását, sőt, talán még inkább szükségessé teszi a rendszeres és szisztematikus igényfelméréseket annak érdekében, hogy a tagság igényei és a centrális vezetés ne távolodjon el egymástól. Részben ezért, részben pedig egy beadott, nagyobb volumenű pályázat megalapozása miatt döntött úgy 2013 tavaszán az elnökség, hogy felméri a tagság helyzetét, igényeit, illetve véleményét, javaslatait. 

Tanulmányunk tehát iránymutatást kíván adni a MADÁSZSZ elnökség munkájának tervezéséhez, a MADÁSZSZ pályázatainak kidolgozásához, s általában tevékenységének helyzetadekvátságához. 

A kutatás során vizsgált főbb témakörök:

  1. a tagszervezetek hogyan látják a saját szervezetük helyzetét, milyen problémák fogalmazódnak meg, hol vannak a szervezetek erősségei és gyengeségei,

  2. a tagszervezetek hogyan látják, hol lenne igény a MADÁSZSZ támogatására, hol tudna MADÁSZSZ segíteni,

  3. visszajelzések a MADÁSZSZ elnökség utóbbi években végzett tevékenységével kapcsolatban,

  4. s végül hogy a tagság hogyan vélekedik a jövőbeli tervekkel, beadott projektekkel kapcsolatban.

A kutatás módszere 

A szükségletfelmérés a MADÁSZSZ tagszervezetei körében történt, kombinált adatgyűjtési technikával, melynek során a kutatás alapmódszerét jelentő fókuszcsoportos beszélgetéseket egyes tematikus egységek esetében rövid önkitöltős kérdőív alkalmazásával egészítettük ki. 

Az adatfelvétel 2013. április 24. és május 3. között történt, 3 csoportban, összesen 15 tagszervezet részvételével. A tagszervezeteket döntően a szervezetvezetők képviselték. 

Főbb eredmények 

A MADÁSZSZ utóbbi években végzett tevékenységeit a tagszervezetek többsége egyértelműen relevánsnak ítéli, különösen a MADÁSZSZ szervezeti működésével kapcsolatos, illetve az általános szakmai tevékenységterületek vonatkozásában. 

A szervezeti működés vizsgált területei közül különösen kedvező megítélést kapott a MADÁSZSZ profiljának letisztulása. Egyrészt a kivonulása a végső célcsoportra irányuló tevékenységekből, az, hogy nem jelent konkurenciát a tagszervezetek számára. Másrészt pedig a 2007-es szervezetfejlesztés során a MADÁSZSZ céljainak – a korábbi szükségletfelmérés eredményeivel összhangban történő – újrafogalmazása, az érdekvédelmi célok felé való elmozdulás. „A MADÁSZSZ nem konkurál a szervezetekkel, szerintem sikerült teljesen jól megcsinálni”. 

A különböző szakmai tevékenységterületeket közül a szakmai fórumok, a belső és külső, illetve a döntéshozatali szervekkel történő kommunikáció, valamint a más drogszakmai ernyőszervezetekkel, illetve a más szakterületekkel való együttműködés kapott leginkább kedvező megítélést. 

Tanulmány 

Paksi, Oprics, Magi, Eisinger: Erőforrás- és igényfelmérés a MADÁSZSZ tagszervezetek körében

 

A MADÁSZSZ tagszervezetek véleménye az Új Nemzeti Drogstratégiához, 2011

 

A Nemzeti Drogmegelőzési Iroda és az Új Nemzeti Drogstratégiát Előkészítő Munkacsoport 2011. június 15-17. között Regionális Műhelykonferencia sorozatot rendezett az Új Nemzeti Drogstratégiára vonatkozó elképzelések megvitatása, illetve az azzal kapcsolatos javaslatok összegyűjtése érdekében. Ennek kapcsán Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda, és az Új Nemzeti Drogstratégiát Előkészítő Munkacsoport vezetője felkérte a "drogproblémák jelenségköre kapcsán illetékességgel rendelkező szakmai / társadalmi szervezeteket, hogy jelenlétükkel, közreműködésükkel segítsék elő a minél szélesebb szakmai / társadalmi egyetértésen nyugvó új drogstratégia megszületését". 

A fenti felkérésre reagálva a MADÁSZSZ részt vett a műhelykonferencián, és igyekezett a tagszervezetek álláspontját közvetíteni. Ennek érdekében a tagszervezetek körében június első hetében egy kérdőíves gyorsfelmérést készítettünk arról, hogy a 2009. decemberében az országgyűlés által elfogadott Nemzeti Drogstratégiában megjelenő főbb fejlesztési célkitűzéseknek, továbbá - a KKB 2011. május 25-ei ülésének napirendi pontja között is megjelenő Btk. Módosítás kapcsán - a "Büntetőpolitikai eszközök erősítése a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására" céltételezésnek a tagszervezetek körében milyen a támogatottsága. Az alábbiakban olvasható, hogy a vizsgált céltételezéseknek fontosság illetve megvalósíthatóság tekintetében milyen erősorrendje bontokozott ki a MADÁSZSZ tagszervezetek körében (tagszervezetek 60%-a válaszolt a kérdőívre). 

A MADÁSZSZ tagszervezetek véleménye az Új Nemzeti Drogstratégiához 

Regionális Műhelykonferencián elhangzott előadás

Drog területen jelenlévő civil szervezetek jellemzői, 2009-2010

 

A kutatás célja 

A 2009-2010 évben készült kutatás egy, a drogprobléma társadalmi kezelésének különböző szegmenseivel foglakozó civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködésének fejlesztésére irányuló TÁMOP projekt ("Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztése az ország három régiójában" ) keretében valósult meg. 

A kutatás egyik célja a TÁMOP projekt célcsoportjába tartozó civil szervezetek tevékenységének strukturált tartalmi leírása, a szervezeti/financiális helyzetének bemutatása, az erősségek és hiányosságok azonosítása volt. Továbbá célul tűzte ki a projekt célcsoportjába tartozó civil szervezeteknek a projekttel szemben támasztott elvárásainak, véleményeinek megismerését. 

A kutatás elsősorban a projekt keretében végzett hálózatépítő tevékenység, illetve a civil stratégia helyzetelemzésének megalapozását szolgálta, mindazonáltal, mivel a drogprobléma területén szerepet vállaló szervezetek számára, tevékenységre, és egyéb jellemzőire vonatkozóan nem rendelkezünk naprakész országos adatokkal, így a projekt keretében végzett kutatás eredményei, illetve azok kiterjesztett értelmezése a szakemberek szélesebb körének érdeklődésére is számot tarthatnak. Különösképpen, hogy a jelen projekt keretében végzett kutatás azt jelezte, hogy 4-5 évvel korábban a civil szervezetek által jelenleg működtetett prevenciós programoknak kétharmada, az alacsonyküszöbű szolgáltatásoknak pedig mintegy fele volt jelen. 

A kutatás módszere 

A kutatás célcsoportját a közép-magyarországi, a dél-keleti és az észak-keleti régiókban, ezen belül Pest, Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, valamint Budapesten drogprevenciós és/vagy ártalomcsökkentő és/vagy rehabilitációs tevékenységet végző civil szervezetek képezték. 

A projekt célcsoportjába tartozó szervezetek azonosítása érdekében a kutatás első lépcsőjében feltáró munkát végeztünk a projekt által felölelt 3 régióban drog-területen prevenciós, ártalomcsökkentő illetve rehabilitációs tevékenységet végző szervezetek identifikálásának céljából, egyrészt információs források (pl. SZIP, ODA, NIOK, KAB-os pályázatok), másrészt a szervezetek szakmai networkje mentén. 

A szervezetek feltárásának következő fázisában a potenciálisan a projekt célcsoportjába tartozó szervezetek körében telefonos megkérdezéssel egy rövid kérdőívet vettünk fel a tényleges célcsoport azonosítása céljából. 

Az információs források egyesítése és komparatív elemzését követően 328 szervezetet kerestünk meg. A kutatás célcsoportját azok a szervezetek képezték, melyek aktuálisan is programszerűen végeznek valamilyen prevenciós és/vagy ártalomcsökkentő és/vagy rehabilitációs tevékenységet. 

Az adatgyűjtéshez három adatfelvételi battéria került kidolgozásra: prevenciós programok leírására szolgáló adatgyűjtési battéria; Alacsonyküszöbű tevékenység leírására szolgáló adatgyűjtési battéria; Terápiás intézetek tevékenységének leírására szolgáló battéria. Ez előbbi kettő esetében az adatfelvételi battériákat az adatfelvételt végző munkatársak e-mailen küldték el a célcsoportba tartozó, a szűrőkérdőívek alapján aktuálisan programszerűen valamilyen prevenciós programot/szolgáltatást és/vagy alacsonyküszöbű szolgáltatást működtető szervezetek számára, felajánlva a folyamatos konzultáció lehetőségét, illetve igény esetén a személyes szakmai segítséget. A terápiás intézeti kérdőív felvétele személyes megkereséssel a drogterápiás intézetben, jellemzően face to face technikával történt. 

A projekt céljaival kapcsolatos szervezeti viszonyulások megismerése céljából készült kutatás lebonyolítása kombinált adatgyűjtési technikával történt, melynek során a kutatás alapmetodikáját jelentő fókuszcsoportos beszélgetéseket rövid önkitöltős kérdőív alkalmazásával egészítettük ki. A fókuszcsoportos beszélgetést egy homogén és három vegyes csoportban bonyolítottuk le a projekt célcsoportját képviselő civil szervezetek vezetői vagy a szervezeti működés szempontjából kulcsszereplői körében. 

Eredmények, következtetések 

A kutatás során 92 prevenciós és/vagy alacsonyküszöbű és/vagy rehabilitációs tevékenységet végző szervezet munkáját ismertük meg részletesen. Közülük 84 szervezet a projekt célterületét jelentő három régió valamelyikében található, melyek közül összesen 60 szervezet tartozik a civil szektorhoz, azaz a TÁMOP projekt célcsoportjába. 

A kutatásunk keretében megismert, a projekt célterületén működő civil szervezetek több mint 60%-a (37 szervezet) fő tevékenységként a drogprobléma kezelésének valamilyen szegmensében tevékenykedik. Ők képezhetik a TÁMOP projekt "magját", ők lehetnek azok, akiknek leginkább létkérdés a drogszakmai szervezetek érdekképviseletének javítása, az egymással való kapcsolattartás, a területen valamilyen stratégiai gondolkodás kialakítása. Ebből a "magból" a legtöbben (összesen 18 szervezet) elsősorban a drogprevenció/egészségfejlesztés területén dolgoznak. 

A projekt másik két célterületét, az ártalomcsökkentést, illetve a drogfogyasztók rehabilitációját főtevékenységként együttesen 12 szervezet végzi. 

A projekt céljainak megvalósítása során tekintettel kell lenni arra is, hogy a kutatásban résztvevő civil szervezetek közel kétötöde elsősorban nem drog-ügyekkel foglalkozik, hanem más oktatási vagy szociális tevékenységgel, de emellett valamilyen mértékben részt vesz a prevenciós és/vagy ártalomcsökkentési és/vagy rehabilitációs munkában, ezen terültek legalább egyikén programszerűen, azaz nem csak eseti jelleggel dolgozik. A kutatás során megismert szervezetek közül összesen 45 szervezet végez programszerűen prevenciós, 14 alacsonyküszöbű tevékenységet, 2 szervezet pedig drog-rehabilitációs intézetet (is) működtet. 

A projekt célcsoportja persze a kutatás célcsoportjához, és különösen a kutatásban résztvevő szervezetekhez képest szélesebb körként határozható meg, hiszen a szervezetek egy része eseti jelleggel végez csak valamilyen munkát a drogterületen. Amennyiben azokat a civil szervezeteket tekintetjük a projekt célcsoportjába tartozónak, akik prevenciós, és/vagy ártalomcsökkentő és/vagy rehabilitációs tevékenységet akár csak eseti jelleggel is végeznek, akkor azt mondhatjuk, hogy a három régióban összesen 184 prevenciós, és/vagy ártalomcsökkentő és/vagy rehabilitációs tevékenységet végző szervezetet találtunk, melyek közül 125 nonprofit (alapítvány, egyesület, egyház, egyházi szervezet, egyéb) szervezeti formában működik. 

Mindazonáltal, amikor a célcsoport érdekképviseletét próbáljuk ellátni, amikor számukra szakmai és szervezeti szolgáltatásokat szervezünk, avagy szakma-specifikus civil stratégia kidolgozására törekszünk, akkor a kutatás során megismert eloszlásokra mindenképp tekintettel kell lennünk (akkor is, ha kutatás csak részlegesen tudta lefedni a célcsoportot), hiszen a különböző területre fókuszáló, illetve más-más területen tevékenykedő szervezeteknek különböző problémáit kell az ernyőszervezeti munka során artikulálni. A szervezetek tevékenységének tartalmi különbségei mellett (lásd részletesen a tanulmány megfelelő fejezeteit) például markánsan eltérő finanszírozási struktúra jellemzi a prevenciós programokat, mint az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat, vagy a terápiás intézeteket. 

A kvalitatív adatok alapján úgy tűnik, hogy ehhez a munkához a projekt élvezi a szervezetek támogatását, a projekt specifikus célkitűzéseit - különösen a hálózati fórum működtetését, és egy szakma-specifikus civil stratégia megalkotását - a célcsoportban tartozó szervezetek fontosnak tartják, bár - ami a projekt megvalósítói számára külön kihívást és feladatot jelent - a szervezetek képviselői a projektcélok megvalósíthatóságában kevésbé bíznak. 

Tanulmány 

Paksi Borbála, Arnold Petra: Az ország három régiójában drog területen jelen lévő civil szervezetek jellemzői, tevékenység tartalmai vonatkozásai és a projekttel szembeni igények 
 

Drog területen jelenlévő civil szervezetek kapcsolatai, 2009-2010

 

A kutatás célja 

"Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztése az ország három régiójában" projekt megalapozását jelentő kutatás célja a drog területen tevékenykedő civil szervezetek kapcsolatainak feltárása. 

A kutatás módszere 

A kutatás célcsoportját a közép-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régiókban drogmegelőzéssel és/vagy ártalomcsökkentéssel és/vagy rehabilitációval foglalkozó civil szervezetek képezték. A célcsoport identifikálása egy erre a célra kidolgozott szűrőkérdőív alapján, telefonos megkérdezéssel történt. A célcsoportban teljes körű adatfelvételre törekedtünk. Az adatfelvételi battériát önkitöltős kérdőívek képezték, melyeket e-mail-en vagy személyes megkereséssel juttatunk el a célcsoport tagjaihoz, 2009. őszén. A kérdőív kialakítása részben a hazai civil szervezetek körében más területek készült kutatási előzmények (Bartal, Molnár 2006), részben pedig a kutatás célkitűzései alapján került kialakításra. Összesen 53 civil szervezet töltötte ki a kérdőívet. A kvantitatív adatok árnyalására kutatásunkat fókuszcsoportos vizsgálattal egészítettük ki. 

Eredmények, következtetések 

A drogszakmai civil szervezetek a kapcsolattartásban döntően a személyes találkozást preferálják. A kapcsolatok tartalmát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a drogszakmai civil szervezetek között az információs kapcsolatok dominálnak, s összességében ehhez hasonló mértékű kapcsolati potenciált hordoznak a közös rendezvények, pályázás valamint a szakmai problémák kezelése együttesen. A kapcsolatháló szerkezeti mutatói -alacsony kölcsönösségi és kohéziós index - arra utalnak, hogy a szervezetek kevéssé nyújtanak biztonságot egymásnak, kapcsolatrendszerük valamelyest szétesett, a szolidaritás viszonylag alacsony. A szervezetek kapcsolathálójának szerkezetét vizsgálva pedig, egy nagyobb tömbök gyenge kapcsolódásából előálló szerkezet mutatkozik meg, ami gyakorlatilag a szervezetek regionális elhelyezkedését képezi le. 

Tanulmány 

Arnold Petra, Paksi Borbála: Az ország három régiójában drog területen jelen lévő civil szervezetek kapcsolati jellemzői és kapcsolathálója 

Arnold Petra és Paksi Borbála: Kábítószer problémával foglalkozó civil szervezetek kapcsolatai. In: Addictlogia Hungarica 2010/4. pp.253-280. 
 

Erőforrás és igényfelmérés a MADÁSZSZ tagszervezetek körében

 

A kutatás célja 

A kutatás célja egyrészt a MADÁSZSZ tagszervezetek közös problémáinak, jellegzetességeinek, nehézségeinek, másrészt a MADÁSZSZ gyengeségeinek, erősségeinek és lehetőségeinek feltárása. 

Azt vizsgáltuk tehát, hogy

  • a tagszervezetek mennyire elégedettek a saját szervezetük működésével kapcsolatos különböző területekkel; a drogprevencióval és ártalomcsökkentéssel foglalkozó civil szervezetek mit várnak el a MADÁSZSZ-tól; 
     

  • mit gondolnak, milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a MADÁSZSZ-ban; 
     

  • milyen eszközökkel lehetne elérni, hogy a MADÁSZSZ hatékonyabban és eredményesebben tudjon működni; 
     

  • továbbá, hogy a civil szervezetek milyen humán, tárgyi, szolgáltatásbeli erőforrással tudnának hozzájárulni a MADÁSZSZ működéséhez.


Mindezen eredmények alapján a kutatás iránymutatást kíván adni a MADÁSZSZ stratégiai tervének kidolgozásához. 
 

A kutatás módszere 

Tekintettel arra, hogy feltáró kutatásról lévén szó, olyan módszert választottunk, ahol a fenti célkitűzések mentén megfogalmazható kérdések csak mintegy vezérfonalként működnek, a lehetséges válaszok nyitottak, rugalmasak, így a MADÁSZSZ működésével kapcsolatosan új – eddig a látókörön kívül maradt – szempontok, dimenziók merülhetnek fel. Az eredetileg tervezett fókuszcsoportos technika helyett – a kutatásra rendelkezésre álló idő rövidsége miatti szervezési nehézségek okán - a mélyinterjús (face to face) technika és az önkitöltős kérdőív kombinált alkalmazása mellett döntöttünk. A MADÁSZSZ tagszervezetek vezetői körében a két rövid önkitöltős kérdőívet a mélyinterjú keretében kérdeztünk le, tekintettel arra, hogy a kitöltött kérdőívekről diskurzust folytassunk az interjúalannyal, ezzel mélyebb és alaposabb ismeretet szervezve az adott tagszervezet működésével kapcsolatos területekről, illetve a MADÁSZSZ eddigi tevékenységeiről, programjairól. 

Az adatfelvétel 2007. szeptember 27. és október 8. között a szervezet vezetőivel az egyes tagszervezetek telephelyén valósult meg. A 25 tagszervezet közül 21 szervezettel sikerült az interjút lebonyolítani, két szervezet utasította vissza a kutatásban való részvételt, 2 vidéki tagszervezet a távolság áthidalása végett e-mail-en küldte el a két kis önkitöltős, illetve a mélyinterjús vezérfonalból szerkesztett – nyitott kérdéseket tartalmazó – önkitöltős kérdőívet. Minden tagszervezet esetében a szervezetvezetővel készült el az interjú. 

Főbb eredmények 

A tagszervezetek legkevésbé a szervezet finanszírozással, a for profit szférával történő kommunikációval, a média megjelenéssel, illetve az akkreditált programokkal elégedettek. 

A legtöbb szervezet abból a célból csatlakozott a MADÁSZSZ-hoz, hogy az ernyőszervezet a közös érdekeket képviselje, szakmai támogatást nyújtson, illetve, hogy segítse a tagszervezetek közötti kommunikációt. 

Összesen 8 szervezet említette, hogy a MADÁSZSZ segítségével jutott ki a Szigetre, 7 szervezet pedig, hogy általában a rendezvényekre. 6 szervezet jelezte, hogy az ernyőszervezethez tartozásnak köszönhetően folyamatosan kommunikálhat a tagszervezetekkel. Mindössze 7 szervezet érzékelte úgy, hogy nem származott eddig előnye a MADÁSZSZ tagságból. 

Kivétel nélkül minden tagszervezet a MADÁSZSZ feladatának gondolja az érdekérvényesítést, a lobbytevékenységet, a döntéshozatali szervekkel való erőteljesebb, hatékonyabb kommunikációt. 9 szervezet vezetője jelezte, hogy a MADÁSZSZ-nak szakmai támogatást kellene nyújtania, szintén 9 tagszervezet gondolja úgy, hogy az ernyőszervezetnek olyan szolgáltatásként kellene funkcionálnia, amely a tagszervezetek működésével kapcsolatosan nyújt információt. 

A MADÁSZSZ tevékenységei közül a média megjelenés és a for profit szférával történő kommunikáció esetében oszlik meg markánsabban a tagszervezetek vezetőinek véleménye, a szakmai fórumok, a belső kommunikáció, a honlap, és a döntéshozatalai szervekkel történő kommunikáció esetében pedig egységesebb álláspont figyelhető meg. Továbbá megállapítható, hogy a szervezet vezetők legkevésbé a for profit szférával, illetve a döntéshozatali szervekkel történő kommunikációval, a média megjelenéssel, illetve a szakmai fórumok mennyiségével elégedettek. A MADÁSZSZ eddigi programjaival alapvetően elégedettek a tagszervezetek, és relevánsnak tartják. 

Az interjúk során azt tapasztaltuk, hogy a munkacsoportok szűz területnek számítanak, a szervezetek vezetői nem igazán tudtak erről véleményt alkotni. 

A tagszervezetek túlnyomó része valamilyen humán-, szolgáltatásbeli-, tárgyi erőforrással támogatni tudja a MADÁSZSZ működését. 

A teljes tanulmány letölthető innen: 
Arnold Petra, Paksi Borbála (2007): Erőforrás és igényfelmérés a MADÁSZSZ tagszervezetek körében

"Civil Falu" kutatások a Sziget Fesztiválon, 2002, 2003, 2005, 2006

 

2002-ben, 2003-ban, 2005-ben illetve 2006-ban kutatást végeztünk a Sziget Fesztivál Civil Falu látogatói körében. A tanulmányok letölthetők innen: 

Paksi Borbála - Arnold Petra (2006): "Civil Falu" a Sziget 2006 Fesztiválon 

Paksi Borbála (2005): "Civil Falu" a Sziget 2005 Fesztiválon   

Paksi Borbála (2003): "Civil Falu" a Sziget 2003 Fesztiválon 

Paksi Borbála (2002): "Civil Falu" a Sziget 2002 Fesztiválon   

Az alábbiakban a 2006-os kutatás összefoglalója tekinthető meg. 

A kutatás célja 

A 2002-es, a 2003-as és a 2005-ös Sziget Fesztiválhoz hasonlóan, a 2006-os Sziget rendezvényen is kutatást végeztünk a Civil Falu (CF) látogatói körében, amely során a következő célokat tűztük ki:

  • Egyrészt, hogy képet kapjunk a falu látogatottságáról, valamint látogatóinak összetételéről, arról, hogy a Civil Falu a szigetlátogatók közül kiket, mely – társadalmi, demográfiai - csoportokat tud leginkább megszólítani, magához vonzani. Ez utóbbi kérdés megválaszolása során felhasználjuk a szigetlátogatók reprezentatív mintáján 2005-ben készült kutatás eredményeit. 
     

  • Megvizsgáljuk, hogyan változik időben a Civil Falu látogatóinak társadalmi összetétele, azáltal, hogy adatainkat összehasonlítjuk a korábbi Civil Falu vizsgálatok eredményeivel. 
     

  • Tekintettel arra, hogy a Civil Falu a „drogprevenciós és ártalomcsökkentő civil szervezetek szakmai tömörülése”, éppen ezért fontos kérdéskör a falulátogatók drogérintettségének becslése. A kutatás vizsgálja azt, hogy a Szigeten belül az átlag szigetlátogatóhoz, ill. a Sziget társadalmához képest a falu látogatói több, vagy kevesebb közvetlen tapasztalattal rendelkeznek-e a különböző szenvedélyszerek – alkohol, cigaretta, egyéb drogok – használata terén. 
     

  • đA korábbi vizsgálatokkal összevetve nyomon követhetjük a falu által elért populáció drogérintettségének változását, kontextuálva azt a normálpopulációs és általában a Szigeten tapasztalt trendekkel. 
     

  • S végül a kutatás fontos hozadéka, hogy visszajelzést ad az egyes szervezetek (sátrak) munkájáról, illetve a Civil Falu egészéről, a látogatók véleményéről. Ilyen értelemben a kutatás – a reagálás központú irányzat mentén – értékelő információkkal is szolgál az egyes szervezetek Szigeten végzett tevékenységéről, illetve a falu működéséről. A korábbi Civil Falu vizsgálatokkal való összehasonlítás e tekintetben szintén lehetőséget ad a tendenciák felvázolására.


A kutatás módszere 

Az adatok felvétele a kutatásban résztvevő szervezetek sátraiban két napon az egyes sátrakat felkeresők teljes körére kiterjedően történt. 

Az adatfelvétel eszközét a vizsgálat céljaiként megjelölt témákat (a látogatók reagálását, társadalmi hátterét, illetve drogérintettségét) a főbb indikátorok mentén, a korábbi „Civil Falu vizsgálatokkal” kompatibilis módon leképező, rövid - mintegy 5-10 perces - önkitöltős kérdőív képezte, melyet a látogatók borítékban adtak vissza a sátor munkatársainak. Az anonimitás megőrzése végett sem a borítékon, sem a kérdőíveken nem tüntettünk fel semmilyen egyéni azonosítót, csak a szervezet nevét és a kérdezés dátumát. 

Főbb eredmények 

A felvett kérdőívek száma alapján a Sziget 2006 Fesztivál teljes ideje alatt a Civil Faluban megforduló magyar és külföldi látogatók számát 5500 és 6000 közötti főre becsülhetjük. A falu szervezeteinél összesen 3300 és 3400 közötti magyar látogatóval mintegy 7500, és további 2100 és 2700 közötti külföldi látogatóval mintegy 2200 és 2800 közötti kapcsolatfelvétel történt. 

A 2002-es, 2003-as és 2005-ös vizsgálatok eredményei alapján a Civil Falu méretének és az egy szervezet által elért látogatók számának azonos irányú mozgásából úgy tűnt, hogy ebben az időszakban a falu mérete erős kapcsolatban állt a látogatók elérési hatékonyságával. A nagyobb volumenű megjelenés esetén a Civil Falu vonzereje méreténél nagyobb mértékben növekedett, azaz a Szigeten jelenlévő egyes drogprevenciós szervezetek is több látogatót tudtak elérni. A falu mérete tehát, mint hozzáadott érték jelentkezett. 2006-ban viszont az egy szervezet által elért magyar látogatók száma 2005-höz képest több mint másfélszeresére, a külföldi látogatók száma pedig 3-4 szeresére nőtt, miközben a két vizsgálati évben a Falu mérete közel azonos volt. A mérethatás mellett úgy tűnik tehát, más tényezők is befolyásolhatják, és a legutóbbi szigetrendezvényen sikeresen befolyásolták is a látogatók elérési hatékonyságát: mint például, hogy hol helyezkedik el a falu, vagy hogy a szervezetek alkalmaznak-e figyelemfelkeltő eszközöket. 

A 2006-os Civil Falu vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy jellemzően nem változtak a látogatók társadalmi-demográfiai háttérjellemzői a 2005-ös CF látogatókhoz képest. A falu szervezetei összességében a Sziget társadalom különböző társadalmi-demográfiai csoportjai nem fővárosban élők, valamint a lányok, illetve a főiskolás/egyetemista korosztályba tartozók számára tudnak inkább vonzó szolgáltatásokat, programokat nyújtani. Mindazonáltal a Civil Falu látogatói alapvetően magukon viselik a Sziget társadalmának – normál populációhoz képest jelentkező – társadalmi-demográfiai sajátosságait. 

A Civil Falu „drog- és AIDS prevenciós illetve ártalomcsökkentő civil szervezetek szakmai tömörülése”, így a kutatás egyik fontos kérdésköre a 2006-os falulátogatók drogérintettségének feltérképezése, illetve annak vizsgálata volt, hogy a 2005-ös Civil Falu látogatókhoz képest több vagy kevesebb közvetlen tapasztalattal rendelkeznek-e a különböző drogok használata terén. Az előző évihez képest 2006-ban a Falu látogatók drogérintettsége tekintetében hibahatáron túli változás nem tapasztalható: mindkét évben a látogatók közel háromötöde használt már életében valamilyen szert, biztosan droghasználati céllal, többségükben tiltott drogot. 

Az egyes szerek/szercsoportok népszerűsége tekintetében is a stabilitás jellemző, mindössze néhány kisebb változás figyelhető meg. Ugyan 2006-ban - a megelőző évhez képest - a kannabisz-származékok esetében kétharmados, a hallucinogének esetében pedig 95%-os biztonsággal alacsonyabb életprevalencia értéket tapasztaltunk, mindazonáltal a falulátogatók körében ma is a legelterjedtebb a kannabisz-származékok használata, amit stabilan a stimulánsok és a hallucinogének követnek. Az egyes szerek népszerűségi sorrendje, illetve elterjedtsége tekintetében is csak néhány kisebb változás figyelhető meg: 95%-os megbízhatósági szinten azt mondhatjuk, hogy 2006-ra csökkent az LSD népszerűsége, s 10%-os prevalencia értékével a kannabisz-származékok után a harmadik legnépszerűbb szerek közé csúszott vissza; továbbá kétharmados biztonsággal csökkent a mágikus gomba, és az I-por elterjedtsége is, bár a utóbbiak szerstruktúrában betöltött szerepe nem változott. 

A megelőző évhez képest a rövidebb idejű - éves és havi - prevalencia értékek tekintetében sem mutatkozott jelentős változás 2006-ban a CF látogatók körében: a drogfogyasztással valaha próbálkozók kétharmada az elmúlt évben is használt valamilyen drogot, s az elmúlt évben használók több mint fele, az előző hónapban is megjelenik a fogyasztók között. 

Amennyiben a Civil Falu látogatók drogérintettségének a 2002 és a 2006 közötti tendenciáit tekintjük, akkor a Civil Falu látogatóinak drogérintettsége is inkább a stagnálással írható le, megerősítve CF-ban és Sziget társadalmában jellemző tendenciák harmonizáló voltát. 

A Civil Faluban megfordulók többsége összességben kedvezően vélekedett az egyes sátrakban folyó tevékenységről, illetve a falu egészéről. A korábbi években kapott értékelésekkel összhangban, leginkább a sátrakban dolgozók keltettek egyértelműen pozitív benyomást a látogatókban, s a szervezetek által végzett tevékenység interaktivitása, valamint informativitása vonatkozásában kevésbé pozitív és egyöntetű véleményekkel találkoztunk. Mindazonáltal a látogatók háromnegyedének a sátrakban zajló események lekötötték a figyelmét, nem unatkoztak, s a faluban megfordulók több mint 80%-a úgy ítélte meg, hogy „összességében jó dolgok történtek a sátorban”. Hasonló arányban nyilatkoztak kedvezően arról, hogy a következő Sziget rendezvényen is fel fogják keresni a szervezetet. 

A falu tevékenysége az elmúlt hónapban nyugtatót/altatót orvosi rendelvény nélkül nem, illetve alkoholt általában kevésbé intenzíven fogyasztó, legalább érettségivel rendelkező, a délutáni órákban is többször a Szigeten tartózkodó lányok körében váltott ki leginkább kedvező reagálásokat. 

A kutatás eredményei szerint az egyes sátrak értékelése és a Civil Falu egészének megítélése 2006-ban - a megelőző években tapasztalt szintén kedvező látogatói reagálásokhoz képest is - javult.